Élő Rózsafüzér

Google PlusFacebook

1. szakasz

kettéágazik:

Máriabesnyő - Gödöllő - Mogyoród 

Máriabesnyő - Gödöllő - Mogyoród - Kerepes

Érintett helyek

Helyi szervezők:

- Gálné Szabó Cecília +36 20 355 2047

 

A máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika (közismert nevén: Máriabesnyői kegytemplom)

Elérhetőség: 2100 Gödöllő - Máriabesnyő, Kapucinusok tere 1., www.mariabesnyo.hu

Nyitva tartás:

szombaton: 9:00-17:00,

vasárnap: 10:00-17:00;

mindkét napon 14:00 órakor vezetett séta indul a templom bejáratától, a kegytárgybolt elől.

A kegyhely rövid története

A máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilikát, valamint a kapucinus szerzetesek kolostorát gróf I. Grassalkovich Antal és felesége alapította 1758-1771 között. A grófnak három felesége volt, közülük az első kettő 7-7 évi házasság után meghalt, s a harmadik is a házasságuk 7. évében halálosan megbetegedett. A gróf megfogadta, hogy amennyiben meggyógyul a felesége, egy kegytemplomot építtet. A gróf úgy határozott, hogy ez a templom lorettói kápolna lesz. Ezért két kapucinussal Olaszországból el is hozatta a lorettói kegyszobor cédrusfából faragott másolatát. (Jelenleg a szobor az oltáron van kihelyezve.)

Az új templomot egy előző templom romjainak a helyén kezdték építeni. Az építkezés közben az egyik kőművességed álmot látott, melyben egy szép asszony azt ígérte, hogy ha a hajdani templom főoltára alatt ásni fog, akkor egy szép tárgyat fog találni. És valóban: egy szép Szűz Mária szobor került elő. A szobor az ország legkisebb kegyszobra (11 cm magas).

A templom érdekessége, hogy nem egy, hanem két, rokokó stílusú szószéke van. A kapucinus kolostor mellett helyezkedik el a Salvator Nővérek zárdájának épülete, melynek nagy részében ma konferencia-központ és lelkigyakorlatos ház működik.

 

Gödöllő, Premontrei-kápolna

Elérhetőség: 2100 Gödöllő, Fácán sor 3.

A jelenlegi gödöllői Premontrei Perjelség a XII. század végén alapított Jászóvári Prépostságnak nemcsak filiája, hanem anyaországi jogutódja, és magáénak vallja Nagyvárad, Jászó és Lelesz szellemi örökségét is.

Gödöllőt 1924-ben alapította Dr. Takács Menyhért jászóvári prépost. 1929-től kezdve saját noviciátussal és hittudományi főiskolával önállósult, 1937-ben pedig a Szentszék önálló perjelséggé emelte. Épületegyüttese a szerzetesrendek feloszlatásakor az akkori Agrártudományi Egyetem birtokába került (ma Szent István Egyetem). 1989-ben a premontrei rend generális apátjának kezdeményezésére ismét visszaállt az önálló gödöllői Premontrei Perjelség. Az újrainduló közösség kis rendházat és kápolnát épített a régi területével határos utcában. 1992-ben megnyitották a nyolcosztályos Premontrei Gimnáziumot.

Az 1993-ban megáldott Fácán-sori új kápolna a váci megyéspüspök rendeletére 1998-ban premontrei plébánia lett.

 

Szentháromság-templom

Elérhetőség: 2100 Gödöllő, Szent Imre u. 15., http://godollo.plebania.hu

Az épületegyüttes három eleme – templom, parókia és közösségi ház – egy szabályos négyzetes udvart vesz körül. A templomot 2008-ban szentelték fel. A templom centrális tere a szentélyre, mint középpontra szervezett. Az apszis nem csak formájában különbözik a többi térelemtől, de színvilágában is. A 63 színes üvegablak rejtett üzenetet tartalmaz. Alexander Szkrjabin orosz zeneszerző az előző századfordulón létrehozott egy mátrixot, melyben minden hangnak egy szín felel meg. Ezt a hang–szín kódot felhasználva, az íves fal ablakaira a Kyrie eleison, könyörgésünk gregorián dallama van felírva. A színes üvegablakok akkor is világítanak, ha nem süt a nap odakint. A templom melletti kápolna szándékosan egyszerűbb, ez a csendes imádság helye.

 

Gödöllői Erzsébet parki kálvária és koronás emlékdomb

A kálváriát I. Grassalkovich Antal a halála évében, 1771-ben kezdte el építtetni. A kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakjai láthatók. A hat szoborból Szűz Máriáé és Szent Jánosé eredeti. Mária Magdolna figurája 1827-ben készült.

Gödöllőn Erzsébet királyné kultuszát a kastély és a róla elnevezett park őrzi leginkább. A parkot 1898-ban kezdték telepíteni. A négy fasorral övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, Róna József alkotását. A két és fél méter magas bronzszobor felül virágfüzérrel ékesített talapzaton áll. A szobor mögött magasodó sziklahalom is a királyné emlékére készült, Zala György szobrász tervei alapján. A sziklacsoport két oldaláról egykor mesterséges patakocska csordogált. A kompozíció tetején a fehér mészkőből faragott királyi korona látható.

 

Mogyoród–Gyertyános, Szent László Kilátó-kápolna

Természeti adottságai miatt Mogyoród kiválóan alkalmas tavasszal, nyáron és ősszel kisebb kirándulásokra, sétákra, télen pedig szánkózásra. A dimbes-dombos táj legmagasabb pontja a Somlyó-hegy (Gyertyános, 326 m), melyen a Makovecz Imre által tervezett Szent László Kilátó-kápolna található. Felidézi, hogy Szent László király az 1074-ben lezajlott mogyoródi csata emlékére bencés apátságot alapított Mogyoródon.

Csatlakozási pontok

Csatlakozási pontok

 

 

 

 

 

Mogyoród, Szt. Mihály-templom

Elérhetőség: 2146 Mogyoród, Temető u. 2.

 

A magaslaton álló, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus templom 1749-ben épült. Építéséhez a középkori monostor köveit is felhasználták.

A középtornyos templomot a XX. század elején keresztkupolával bővítették, szecessziós stílusban. A főoltáron eredetileg Guido Reni Szent Mihály képének másolata volt (ez jelenleg a plébániaépületben látható), később Bebo Károly Szent Mihály-szobra került a helyére.

A templom mellett a kőből faragott Nepomuki Szent János szobor, továbbá a Migazzi Károly váci püspök által építtetett emeletes, barokk plébánia látható az 1770-es évekből.

 

Fót, Szeplőtelen Fogantatás-templom

Elérhetőség: 2151 Fót, Vörösmarty u. 2.    http://fotromkat.gportal.hu

1845-ben gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben a család temetkezési helyéül is szolgálhat majd. A tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel. A templom 1855-re épült fel. A Vigadó mellett a fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom a magyar romantika legjelentősebb alkotása.

A négytornyos, háromhajós építmény két, egymás fölé épített templomból áll. A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható. A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült. A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet. A bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja. A hagyomány szerint ez utóbbin a festő, Karl Blaas, gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg. A főoltár képe Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja. Lent, az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak a sírhelye. Gaetano Bianchini egyedülálló márványberakásos intarziája díszíti a sírkápolna szentélyében álló fekete márványoltárt; ez a templom művészileg legértékesebb alkotása. A jobb oldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje. Egyházi szempontból a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak.

A Szeplőtelen Fogantatás dogmájának 1854-es kihirdetése után a világon először ezt a templomot nevezték el a Szeplőtelen Fogantatásról.

 

Kerepes, Szt. Anna-templom

Elérhetőség: 2144 Kerepes, Templom u. 17., http://kerepes.plebania.hu

Kerepes már 1402-ben létezett. 1690-ben azonban elnéptelenedett. Ezután német, magyar és tót telepesek érkeztek a vidékre.

Grassalkovich kegyúr építteti újjá a templomot. 1739-ben a templom bővítésére kerül sor. 1907-ben a régi templomot villámcsapás érte, s ezért 1910-12-ben építették fel a mai Szent Anna-templomot. A templomban különösen szépek a fából készült szobrok. Az oltár fölötti diadalíven látható freskó Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása.

A Szent Anna tiszteletére emelt római katolikus templom szecessziós stílusjegyekkel rendelkezik. Itt tekinthető meg a "Mária a kisdeddel" című márvány dombormű.

A templom mellett áll a XIX. században készült Szentháromság szobor.

 

Fejlesztő: Megaweb    Powered by GridGuyz